A termelők 2020 után is számíthatnak támogatásokra, de elképzelhető, hogy azokat a zöldítéshez kötik

Kisebb bürokráciát szeretne az agrárkamara is.

Módosulnak a borsóra, a spenótra, valamint több szemes és szálas fehérjenövényre vonatkozó hozamelvárások, s egyúttal megváltoznak a felhasználható szaporítóanyagokkal kapcsolatos szabályozások is az itthon elterjedt termesztési technológiákhoz igazodva – mondta el a Világgazdaságnak adott interjúban Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az úgynevezett zöldítési programról, illetve annak felülvizsgálatáról.

 Mint kiderült, várhatóan 2020 után is megmarad az Európai Unióban a közös agrárpolitika, ami azt jelenti, hogy a termelők továbbra is számíthatnak támogatásokra, az azonban előfordulhat, hogy a dotáció folyósítását valamilyen zöldítési tényezőhöz kötik. Győrffy Balázs egyetért azokkal a bírálatokkal, amelyek szerint bonyolultra sikerült a zöldítés beveztése, Európa szinte minden táján súlyos kritikákkal illették a rendszert: a termelők sérelmezik, hogy nagyon bürokratikus a szabályozás, és termeléskorlátozó hatása is lehet, a természetvédők viszont azzal érvelnek, hogy az intézkedések nem járulnak hozzá kellő mértékben az úgynevezett biodiverzitás növeléséhez.

Az Európai Bizottság tanulmányt készített a zöldítés tavalyi bevezetéséről. Ebben megállapítják, hogy a termelők és a környezetvédők aggodalmai is beigazolódtak: „A zöldítésnek valóban volt enyhe termeléskorlátozó hatása, főleg az ökológiai fókuszterületek bevezetése miatt. Egyelőre nem lehet pontosan kiszámítani, mekkora hatással jár, de különösen a parlagon hagyás miatt várhatóan csökkenti a termelési potenciált” – mondta el a VG-nek Győrffy Balázs, aki szerint különböző okok miatt ugyan, de a biodiverzitás növekedésére vonatkozó elvárások sem teljesültek megfelelően. A témáról háttéregyeztetések zajlanak, és hamarosan módosításokra lehet számítani. Magyar vonatkozásban fontos lehet, hogy az egy településhez tartozó mezőgazdasági területek öt vagy hét százalékát kellene fókuszterületként kijelölni, s ezek ebben az esetben lehetnének a belvizesedésre hajlamos hektárok is. Mint mondta, hosszabb távon kedvezőbb lenne egy-egy nagyobb, összefüggő területet kijelölni erre, hiszen akkor a települési szintű teljesítéssel minden gazda jól járna, mert hozzájuthatna a támogatásokhoz.

Tudta-e?

A tavaly bevezetett zöldítési rendszer az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységeket jelöli. Elsődleges célja, hogy a termelők egyre nagyobb mértékben járuljanak hozzá a környezet és a természeti erőforrások megőrzéséhez. Az éves kifizetésű, vissza nem térítendő zöldítési pénzek csak az egységes területalapú (SAPS) támogatással érintett területek után ingényelhetők. Minden gazdálkodónak, aki SAPS-támogatást igényel, ennek megfelelő eljárásokat kell alkalmaznia, hacsak valamilyen módon nem mentesül alóluk. Az egységes kérelmeket 2015-ben már a zöldítési szabályok figyelembe vételével kellett benyújtania, a dotáció összege körülbelül 80 euró volt hektáronként.

napi.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük