Stratégiai cél, hogy a magyar kertészeti ágazat évi 3,5 millió tonna – a piaci igényekhez igazodó – jó minőségű zöldség és gyümölcs előállítására legyen képes belátható időn belül – mondta Fodor Zoltán, a FruitVeB ügyvezető igazgatója az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Kertészeti Albizottságának keddi ülésén.
{jb_info}A testület meghallgatta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak (FruitVeB) hosszú távú elképzeléseit az ágazatra vonatkozóan. Ennek kapcsán a FruitVeB ügyvezető igazgatója közölte: éves szinten a hajtatásos – azaz fólia alatti, illetve üvegházi – termesztést a jelenlegi évi 380 ezer tonnáról 600 ezer tonnára szeretnék növelni. A gyümölcstermesztést pedig 800 ezer tonnáról 1,2 millió tonnára emelnék.{/jb_info}
Így a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés a mostani évi 2,2-2,5 millió tonnáról – a 2014-20 közötti uniós költségvetési ciklusban végrehajtandó fejlesztések eredményeként – évi 3,5 millió tonna körüli mennyiségre nőhetne.
A cikk a hirdetés után folytatódik.
[fgallery id=18 w=400 h=450 bg=ffffff t=0 title=”Januar”]
Az ügyvezető igazgató hozzátette: a kívánt eredmény elérése érdekében a termésátlagot a mostani hektáronkénti 18,5 tonnáról 25 tonnára kell növelni. A gyümölcstermesztésben pedig a jelenlegi hozamot hektáronként 10 tonnáról 17 tonnára szükséges emelni.
Mártonffy Béla, a FruitVeB elnöke az MTI-nek elmondta: a zöldség-gyümölcs termelés – amely a kertészeti ágazat mintegy kétharmadát képviseli – elsődleges termelési értéke jelenleg mintegy 200 milliárd forint, ez áruértékben számolva 600 milliárd forintra rúg.
{jb_greenbox}A termelés növelésével az elsődleges termelési értéket 130-140 milliárd forinttal lehetne növelni, az áruérték pedig elérné a 900-1000 milliárd forintot – vélte. Hozzátette: erre minden lehetőség megvan, mivel jelenleg a magyar zöldség- és gyümölcstermelők nem tudnak minden piaci igényt kielégíteni. A 2014-2020 között tervezett fejlesztések eredményeként mintegy 100 ezer új munkahely jön létre a zöldség-gyümölcs ágazat területén.{/jb_greenbox}
Fodor Zoltán jelezte: ehhez egyebek között szükséges a kertészeti gazdaságok termelés-fejlesztésére egy elkülönített, mintegy 150 milliárd forintos forráskeret a szakértők szerint. A pályázatokat pedig egy pályázati kiírás alapján kellene meghirdetni, azon belül több célterülettel – javasolja a FruitVeB. Szeretnék elérni, hogy a fejlesztésekhez mintegy 30 százalékos mértékű fejlesztési előleg is folyósítható legyen bankgarancia mellett, ugyanakkor kötelező legyen az éves monitoring jelentés. A támogatás intenzitása – mértéke – pedig legalább 50 százalék legyen.
Búsi Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára a reális és mértéktartó tervezés fontosságára hívta fel az albizottsági ülésen jelenlévők figyelmét.
gcv \ guz \ kpt
