Csillagászati összegbe kerül(t) a ketrecváltás, ami egy tojótyúkra számítva legalább hatezer forint. Az a gazda, vállalkozó, akinek nincs/nem volt elegendő pénze a korszerűsítésre, kénytelen-kelletlen hatalmas adósságba verte magát, mert csak ekként folytathatja a tevékenységét.A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének tájékoztatóján hangzott ez el, miként az is: sajnálatos, hogy tíz év után idén elmarad a tojásfogyasztást is népszerűsítő siófoki tojásfesztivál, a tojáskonferenciát azonban megtartják.
{jb_warning}Lesz miről beszélni. Tavaly szilveszterkor lejárt a hagyományos tyúkketrecek kora. Az előírások szerint ez évtől már csak az Európában szabványként meghatározott ketrecekben szabad tartani a madarakat – állategészségügyi és kíméleti okokból.{/jb_warning}
{jb_info}S akadnak egyéb problémák is az ágazatban. Az általános áremelkedés (energia, takarmány, táp, szállítás stb.) mellé a tragikus szárazság, aszály is párosult, miáltal a tojás termelői ára is látványosan növekedett: tavaly júliusban 15,56, az idén júliusban 18,79 forint volt, de még az önköltséget sem fedezi. A csomagolt tojás fogyasztói ára 37,54, illetve 48,34 forint volt. Gyanítható: a termelői és a fogyasztói ár közötti harminc forint korántsem a tojótyúkokat tartó gazdák markát üti…{/jb_info}
{jb_greenbox}E közben drasztikusan csökkent a tojásfogyasztás is hazánkban: 2002-ben 301 jutott egy lakosra, két éve már csak 235, napjainkban még ennél is kevesebb. Ennek ellenére hazánk tojásbehozatalra szorul: csak az Európai Unió országaiból 125 milliót vásároltunk 2010-ben, tavaly az első félévben 71 millióra rúgott az étkezésitojás-import (frissebb adat nincs).{/jb_greenbox}
Ennek egy része okmányok, bejelentés híján nem legálisan érkezik. Emiatt különösen fontos szerep vár a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrző csapatára. Tagjai máris kiszűrtek több kamionnyi, illegális, pecsételetlen tojást a magyar határon. A szakemberek arra intenek: nézzük meg jól, milyen tojást vásárolunk a boltban, a piacokon. A tojás jelöléséből az első szám az állattartási technológiát (szabad, alternatív, ketreces, ökológiai), a második és harmadik betű a származási országot (HU: Magyarország), a következő két szám a földrajzi helyet, az ötödik rész, a T a tojótyúkot jelöli, a hatodik az állattartó telepet azonosítja, a hetedik pedig az istállót. Így juthatunk el a tojástól a tyúkig.
