Megkezdték az őszi vetést a gazdálkodók a megyében, pedig még sok helyen lábon áll a kukorica is. Az elmúlt hetekben lehullott csapadék feláztatta a talajt és segített a magágy előkészítésében. A munkák jó ütemben folynak, a kérdés most az, miből, mennyit érdemes vetni, írja a teol.hu.Szeptemberben 53, októberben eddig 22-40 milliméternyi csapadék hullott, a megye déli részén jutott belőle több. A vetésnek jókor jött az eső, így a búza alá jó magágyat tudnak készíteni a termelők, mondta dr. Vörös Géza, a megyei kormányhivatal növényvédelmi igazgatója.
Az ideális vetési idő október 5 és 25-e között van, de sokan már szeptemberben elkezdik a munkát. Olyanok is vannak, akik novemberre halasztják az őszi vetést. Hogy ki döntött jól, az majd csak a betakarítás után dől el. Az időjárás ugyanis nagyon kiszámíthatatlan, sokszor a munka sikere csak azon múlik, hogy kap-e elég csapadékot a növény, illetve az eső mely fejlettségi időszakában éri a növényt.
Tavaly 50 ezer hektár körüli területen vetettek őszi búzát a termelők a megyében, ami átlagosnak számít. Idén elképzelhető, hogy ennél több lesz, hiszen a búza az egyedüli növény, mely hozta a várt mennyiséget. A kukoricát nagyon megviselte a forró, száraz nyár. Tolna megye az országban az elsők között szokott lenni a kukorica termésátlagával (tonna/hektár), de az idén megelőzött bennünket Győr-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom megye is.
Bár még vannak területek, ahol lábon áll a kukorica, a vetés ütemezéséről már most kell dönteni. A repcével a gazdák gyakorlatilag végeztek, jelenleg az árpát és a búzát vetik. Több helyen már ki is keltek a növények. Nagy kérdés, hogy korai vagy kései fajtát válasszanak-e a gazdák?!
– Különböző érési idejű fajtákból vessenek, mondta Vörös Géza, így bármilyen időjárás esetén nagyobb az esélye egy elfogadható terméshozamnak. A statisztikát vizsgálva ugyan kicsi az esélye, hogy egymás után a harmadik év is szélsőségesen aszályos lesz, de arra mindenképpen számítani kell, hogy forróbbak lesznek a nyarak és az időjárási anomáliák gyakorisága fokozódik. Hatalmas szélviharok, hirtelen lehűlések, majd hosszan tartó hőhullámok váltják egymást, a Nap UV-B sugárzása egyre többször extrém magas értéket ér el.
A bátaszéki Kovács István gazdálkodó szeptember 24-én kezdte a búza vetését, és eddig 60 hektáron már be is fejezte a munkát. Mint mondta, a vetőmagot rovarfertőzések ellen is csávázta, így nem fél attól, hogy a korai vetés miatt nagyobb lesz a vírusfertőzés a területén. A korai vetést – évek óta műveli – eddig még nem bánta meg. A talaj felső 50 centis része nedves, így ideális a magágy készítéséhez. Idén úgy döntött a család, hogy a szántóterületük több mint felét búzával vetik el, mert a kukorica nem hozta azt, amit vártak tőle.
Ők repcével nem foglalkoznak, hiába jó az ára, de nagyon macerás növény, nagy a növényvédelmi igénye, ha túl fejletten megy a télbe az a baja, ha túl fejletlen, akkor meg kifagyhat, mondta a gazdálkodó. Vörös Géza arra hívta fel a termelők figyelmét, hogy aki benne van az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban (AKG), annak a vetésforgóra is figyelnie kell, mert ez előírás és a kifizetés egyik feltétele. A vetésforgóban nagy szerepe van a pillangós növényeknek is.
