A lakásokénál jobban nőtt a termőföldek ára
2018-ban – 13 százalékkal több tranzakció keretében – 2 százalékkal kevesebb termőföld cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Az árak emelkedése bő évtizede töretlen, tavaly 9 százalékkal emelkedett; a termőföld hektáronkénti ára 2010-hez képest 2018-ra összességében átlagosan két és félszeresére emelkedett – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
A 2017. évi 1,199 millió forint/hektárról tavaly 1,312 millió forint/hektárra, 9%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagára hektáronként. A legjobban (28 százalékkal) Veszprém megyében emelkedtek az árak. Somogy és Komárom-Esztergom megyében is 15 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás, csökkenés (4 százalék) egyedül Nógrád megyében volt.
A legdrágább megye tavaly ismét Békés volt, 1,818 millió forintos átlagos hektárárral, s még Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér lépte át a másfélmilliós szintet. 2018-ban már csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala. Tavaly a legjobban, 28 százalékkal Veszprém megyében nőtt a termőföldek hektáronkénti átlagára – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2018-ban legnagyobb mértékben (21 illetve 16 százalékkal) a kert-gyümölcsös és a szőlőterületek drágultak. Az erdő-fásított és gyep kategória 9%-át a szántóföldek – 2017 után valamelyest csekélyebb mértékű – 7%-os árnövekedése követte.
A termőföld-piac – a 2017-es látványos visszaesés után – tavaly érezhetően élénkült. A megelőző évi 39 ezerről 2018-ban 44 ezerre, 13%-kal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám hat megyében csökkent, legnagyobb mértékben, 57%-kal Pest megyében; további öt megyében (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Vas) csupán néhány százalék volt a visszaesés. A másik végletet három megye (Zala, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy) adja, ahol meghaladta az 50%-ot a forgalom élénkülése. A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva – a növekvő tranzakciószám ellenére – 2%-os csökkenés volt 2018-ban. Több adásvétel történt tehát kisebb területen, azaz átlagosan kisebb földterületeket értékesítettek, mint 2017-ben. Ez már második éve tartó folyamat. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2018-ban nagyjából 49 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel keretében.
Míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, 2017-ben és 2018-ban egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, összességében mintegy hatezer hektárt Bács-Kiskun megyében értékesítették 2018-ban. A másik véglet Komárom-Esztergom és Pest megye, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület nyolc megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 64%-kal Zala megyében. Pest megyében viszont majdnem ugyanilyen mértékű, 63%-os volt a visszaesés.
Az országos forgalom 73%-át adó szántó művelési ágban nem változott tavaly a forgalom, azaz nagyjából ugyanakkora (~35,7 ezer ha) az eladott szántóterület mérete, mint 2017-ben volt. Minimális csökkenést (-1%) látunk az erdő-fásított területeknél, ugyancsak minimális növekedést (1-2%) a kert-gyümölcsös és a szőlő művelési ágban, míg a gyepterületek forgalma 20%-kal esett vissza.
A termőföld évtizedes kitekintésben stabilan növeli az árát. „Érdekes a lakáspiaccal összevetni, hogy amennyiben egyszerűen értéknövelő befektetésként vizsgáljuk, melyik szegmens hogy teljesített az elmúlt években. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan két és félszeresére növelte az árát 2018-ra. Ugyanezen idő alatt egy átlagos lakás nagyjából felével drágult – mutat rá Valkó Dávid.
Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Termőföld Értéktérkép elemzése itt elérhető.
(nak.hu/OTP Ingatlan)
