Átrendeződött a hazai dinnyetermelés

A nyár örök kérdése: mikor és mennyi sárga-, illetve görögdinnye lesz? Sok szám elhangzott korábban, most a kamara is közölte a saját adatait: előbbiből 20 ezer, utóbbiból 200 ezer tonnás hazai termés várható. És a minőséggel sem lesz probléma.

Az elmúlt napokban több médiumban, több adat is megjelent az idei várható dinnyetermésről. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szándékosan nem kommentálta ezeket: azért, mert együttműködő partnerével, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületével közösen mostanra összegezték az idei évre becsült termésmennyiséget. És ezeket az adatokat pedig egy autentikus helyszínen, a sárgadinnye-termesztéssel foglalkozó Roszik Dinnye Kft. dunavecsei központjában, június 27-én hozta nyilvánosságra.

Változó területek

Mint Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke elöljáróban megjegyezte, a konfliktusokkal terhelt korábbi esztendők után a kamara két évvel ezelőtt határozta el, hogy igyekszik közreműködni a kiegyenlítettebb, nyugodtabb viszonyok megteremtésében, és e folyamat részeként kötött megállapodást az MDE-vel. A szakmai együttműködés nyomán tavaly Spanyolországba szerveztek szakmai tanulmányutat, hogy a legújabb termesztéstechnológiai ismeretekre szert tegyenek – a tapasztalatokat pedig megosztották a tavaly őszi-téli fórumsorozaton a hazai termelőkkel –, idén májusban pedig az észak-olaszországi sárgadinnye-termesztőknél jártak hasonló céllal.

Ahogy Göcző Mátyás, az MDE elnöke összegezte: miközben itthon sokan nem igazán követték a termelésben a piaci, vásárlói igényeket, így nagyon sok exportpiac veszett el. Ezért, tette hozzá, fel kellett hívni a termelők figyelmét arra, hogy hallják meg ezeket az igényeket és alkalmazkodjanak hozzá. Másfelől pedig egyre többen végeznek technológiai korszerűsítést, aminek köszönhetően fedett fóliaház alatt is lehet termelni, így néhány éven belül június végétől akár szeptember közepéig-végéig is kapható lesz a hazai görögdinnye. Mint mondta, ezzel elkerülhetővé válik az úgynevezett összeérések miatt jelentkező dömping és árzuhanás.

– A tavalyi időjárási és piaci viszontagságok miatt tavaly az átlagosnál kevesebb, 160 ezer tonna görögdinnye termett Magyarországon – mondta Göcző Mátyás. – Ennek eredményeként átrendeződött a 4800 hektáron folyó hazai termelés: a Békési termőtájon a korábbi években megszokott 1800 hektárról 1500 hektárra esett vissza a termőterület, a legkésőbb termést adó Szabolcsi termőtájon viszont már több mint 2000 hektáron termesztenek dinnyét. A Baranyai, a Tolnai és a Jászság-Hevesi termőterület nagysága érdemben nem változott. Eleinte úgy tűnt, hogy idén két héttel korábban indul a hazai dinnyeszezon, a májusi időjárás azonban ezt felülírta, így a szokott időben, július elején jelenhet meg a piacon a magyar görögdinnye.

Azt pedig már Mártonffy Béla tette hozzá, hogy az egységes kérelmek adatai és a növények jelenlegi állapota alapján idén 200 ezer tonna körüli görögdinnye-termés várható Magyarországon, ami mind a hazai keresletet, mind az exportigényeket kielégíti.

A kisebb sárga kelendőbb

Ami pedig a sárgadinnyét illeti… A házigazda Roszik Tamás az közel 50 hektáros területével az egyik legnagyobb termelőnek számít idehaza, és mint mondta, bár az előző napok viharos, esős időjárása miatt olykor úsztak a fóliasátrak alatt összegyűlt vízen a sárgadinnyék, nála nincs veszélyben sem a várható mennyiség, sem a minőség.

– Mind a termésbecslési adatok, mind a vetőmag-értékesítés adatai azt igazolják, hogy az elmúlt 3-4 évhez hasonlóan idén is közel 500 hektáron termesztenek sárgadinnyét Magyarországon. Ezek nagyjából harmada Bács-Kiskun, további harmadrésze pedig Békés és Csongrád megyékben található. A termőterület tizedével rendelkezik Tolna és Veszprém megye, a többi területen jellemzően dominánsan görögdinnye-termelés mellett találhatunk szórványosan sárgadinnyét. Idén mintegy 40 tonnás hektáronkénti terméshozam mellett körülbelül 20 ezer tonna sárgadinnye betakarítása várható – jegyezte meg az országos kilátásokról Mártonffy Béla.

Magyarországon jellemzően a sárgadinnye két típusának termesztése folyik. Az enyhén gerezdelt héjú, erősen sárga húsú Kantalup a termelés közel 90 százalékát adja, a maradékot a zöld húsú Galia teszi ki. A tapasztalatok alapján a fogyasztók egyre jobban keresik – és hajlandóak is megvásárolni – a jobb minőségű, édesebb, zamatosabb sárgadinnyét. Az áruházláncok logisztikája és a fogyasztói igények változása miatt a vásárlók egyre kisebb méretű gyümölcsöket részesítik előnyben, így a 1,5 kg körüli termést választják a 2,5-3,5 kg-os helyett.

Az osztályelnök hozzátette, hogy a sárgadinnyét jellemzően a belföldi piacra termeljük, így az export tekintetében sokáig nem volt számottevő a forgalom, azonban 2015-ben 23, majd 2017-ben már 236 tonna magyar sárgadinnye talált vevőre Romániában és Szlovákiában, az utóbbi időben pedig Ausztria, Csehország, Lengyelország és Németország is csatlakozott a magyar sárgadinnye vásárlóinak köréhez. Ez a szám azonban még mindig jóval kevesebb, mint görögdinnye esetében, vagy mint amennyi a környező országok igénye lenne. A 30 ezer tonnás hazai sárgadinnye-fogyasztás harmada importból származik.

– A termelői visszajelzések szerint a sárgadinnye minőségével kapcsolatban egyelőre nem lehet ok panaszra: a szükséges növény-egészségügyi intézkedéseket a termelők megtették, így a növények és a termések is szépen fejlődnek a fóliasátrakban és a szabadban egyaránt. A májusi, csapadékban gazdag időjárás miatt a növények fejlődése némileg lelassult, ami két hét csúszást eredményezett. A sárgadinnyeszezonunk hosszabb: több terület került már fedett sátrak alá, így a kora májusi és késő őszi időszakot is képesek a magyar termelők ellátni – említette meg Mártonffy Béla.

A muslica tudja…

Ha már a minőség szóba került: Roszik Tamás egy igazán látványos, élő példával magyarázta meg, hogy az asztalra került sárgadinnyéje miért is jó minőségű. Azért mert muslicák repkedtek felette, és csak akkor van ez, ha igazán jó a beltartalma.

Göcző Mátyás is elmondta, nagyon fontos, hogy ne csak sok legyen a dinnyékből, hanem ezek jó minőségűek legyenek; a spanyolországi útnak ez volt a legfőbb tanulsága és ezért ösztönzi az MDE a tagjait a minőségtudatos termelésre. Az egyesület bevezette a saját jelölő matricáját, ami hamarosan kiegészül egy nyomon követési rendszerrel is, így hosszú távon csak a legjobb dinnyék (sárga és görög) maradhatnak meg a piacon.

– A két év alatt jó irányba indultunk el – összegzett a kamara osztályelnöke. – A közelmúltban, amikor Csehország volt az EU soros elnöke, az egyik vezető tisztségviselőjük egy eseményen Magyarországot a dinnyével jellemezte, utalva arra, hogy nagy exportőrök vagyunk és jó minőséget állítunk elő. Hamarosan, újra a dinnyével lehet minket jellemezni…

(nak.hu/Raffai Ferenc)

Call Now ButtonHirdetni szeretne? SEGÍTEK!
DutchEnglishHungarianUkrainian