A hónapok óta tartó szárazság nem sok jót ígér a fogyasztóknak. Az már nagy bizonyossággal látszik, hogy már egy átlagos terméshez is kisebb csodára, vagyis kiadós esőkre lenne szükség – írta Népszava.
A már most is drága zöldség, gyümölcs ára valószínűleg nem lesz sokkal alacsonyabb a primőr szezonnál. Ráadásul, ha a takarmánynövényekből, kenyérgabonákból is gyenge termést takarítanak majd be a termelők, az a húsok, húskészítmények drágulását is jelentik, és a kenyér még többe kerül.
– A Nyugat-Dunántúl, az Alpokalja kivételével az egész országban aszály van – mondta a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszteletbeli elnöke. – A legszárazabb régiókban mintegy 150 milliméternyi csapadék hiányzik, ami már a talajvízkészletét is érinti, és nincs vízutánpótlás.
A tavaszi vetések elkezdődtek, de a kukorica, a cukorrépa fejlődésében már látszani fog az aszály. Az őszi vetések, mint a búza, a repce és a többi haszonnövény viszont aszályban teleltek át és vízhiányban szenvednek.
– Előfordult, hogy az átlagos hektáronkénti 5-5,5 tonnás búzatermés helyett 1,5-1,6 tonnát, kukoricából pedig az átlagos 7-8 tonna helyett 3-4 tonnát takarítottak be – jegyezte meg Vancsura József. Ha nem lehet legalább részben pótolni a hiányzó csapadékot, a több szántóföldi növény esetében is gyenge termésre lehet számítani. Nem vigasz, hogy szerte Európában hasonló gondokkal küszködnek a termelők.
A technológiai és fajtakorszerűsítés mellett az öntözés kiterjesztése enyhítené az aszály okozta veszteségeket. Ám az elvileg öntözhető félmillió hektárból alig több mint 80 ezer hektáron van öntözéses gazdálkodás. Ebből mindössze 10 ezer hektár lehet a szántóföldi növények aránya. Ez elenyésző, hiszen búzát 900 ezer. kukoricát, 1,1-1,2 millió hektáron termesztenek. Gyakorlatilag csak a csemegekukorica és a cukorborsó földeket öntözik.
A szabadföldi zöldség háromnegyedét, a gyümölcsösöknek viszont csak a 25 százalékát öntözik. Nem sok jóval kecsegteti a fogyasztókat, hogy már a tavalyi kevésbé súlyos aszály miatt is például a gyökérfélék, a burgonya alaposan megdrágult.
– Tavaly is viszonylag aszályos volt az év, de a legtöbb gyümölcsfajnál ennek ellenére nagy termést szüretelhettek a gazdák. Emiatt, főleg a nem öntözött ültetvényeken, már ősszel látszott, hogy kevesebb lesz a virágrügy, amelyek további fejlődéséhez szükség lett volna az őszi, majd az idei csapadékra, hogy elegendő nedvesség legyen a talajban – mondta a Népszavának Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. – A nyári, szeptemberi aszály után ugyan október-novemberben megfelelő mennyiségű, mintegy 100 milliméter csapadék hullott, ám nem egyenletes eloszlásban. Egyes régiókban késő ősszel is alig esett eső. A kötött talajoknál kevesebb gondot okoz a csapadékhiány, jobban raktározza a nedvességet, a homoktalajok, mint több alföldi régióban is, sokkal könnyebben „elengedik” a vizet.
A téli csapadékhiány rövidtávon nem okoz gondot, hiszen nyugalmi időszakban vannak a fák, de tavasszal, a vegetáció kezdetén a téli csapadék adná a tartalékot. Különösen a korán virágzó fajok, mint a kajszibaracknál, amelynél már megtörtént a virágzás, illetve az őszibaracknál ahol jelenleg is bontják a szirmaikat a fák, a hajtásnövekedéshez már nagyon is hiányzik a nedvességtartalék, a csapadék. A többi gyümölcs 1-3 hét múlva borulhat virágba, s ha addig tart az aszály, az további gondokat okoz, s az idő előre haladtával egyre jobban hiányzik ez a nedvesség. Ezen az elkövetkező napok csapadéka sem sokat enyhít, mert legalább 20-30 milliméterre lenne szükség, de annyi nem valószínű, hogy érkezik.
– A szakemberek eleve közepes termést vártak 2019-ben, de a tavaszi fagyok és az őszi-téli aszály miatt még az előre jelzettnél is kevesebb lehet a gyümölcs. Az öntözött ültetvényeken az átlagnál jobb termésre számíthatnak – tette hozzá Apáti Ferenc.
(forrás: Népszava)
