Nehéz és hosszú lesz a tél az állattartók számára, mert a kevés csapadék miatt nagyon drága a takarmány, főleg a fű- és a lucernabálákért kérnek sokat. Sokan már augusztusban behajtották az állatokat, mert a kiszáradt területeken már nem volt mit etetni, írja a teol.hu. A hét végén volt Mihály nap, a népi hagyomány szerint ezen a napon szokták behajtani a legelőről az állatokat, és e napon szűnik meg a fű növekedése. Az idén viszont a rendkívüli aszály miatt már nyár eleje óta alig nőtt a fű.
A bátaszéki Csáki Zoltán szürkemarhákkal foglalkozik, nem a hízlalás a fő célja, tenyésztés miatt tartja az állatokat. – Az év elején még 40 szürkemarhám volt, de 18-ra csökkentettem a létszámot, mert kevés volt a legelő nekik – mondta a gazda.
Hozzátette: egy marhának egy átlagosan csapadékos évben elég egy hektárnyi terület, de idén ennek a duplája sem volt elegendő. Már augusztus vége óta etetniük kell, fűszénával pótolják a hiányt. Éves szinten 250-300 bálával szoktak kitelelni, ehhez még kukoricaszárt is báláztatnak, ami ugyan nem sok beltartalmi értéket biztosít, de arra jó, hogy nem unatkoznak az állatok.
{jb_info}Egy-egy jó minőségű fű- vagy lucerna körbála ára most 4500 forinttól kezdődik, és van aki 10-12 ezer forintot is elkér érte. Az előző években 3 és 5 ezer forint között volt egy körbála.{/jb_info}
Emellett a kukorica tonnánkénti 70 ezer forintos ára is nagymértékben megemelte az állattartás költségeit, ami összességében oda vezetett, hogy az állatok fenntartása – legyen az sertés, juh, szarvasmarha vagy baromfi – a duplájába kerül a tavalyinak.
{jb_warning}Az állattartók úgy vélik, a felvásárlók nem tudják majd megemelni az áraikat olyan szintre, mely kompenzálná a kiadásaikat, mert az emberek pénztárcája sem bírja ezt el. S hogy mit lehet tenni ilyen helyzetben?{/jb_warning}
Sok szakember szerint az állomány további csökkentését tervezik az állattartók. Ugyanakkor azok a gazdálkodók, akik uniós pályázati forrásból fejlesztettek,
kényszerhelyzetben vannak.
{jb_greenbox}Az előírások szerint öt évig szinten kell tartaniuk az állományt, de egyelőre még bizonytalan, hogy az állatjóléti támogatások mennyire tudják kompenzálni az emelkedő árakat. A családi gazdaságok többsége kicsit könnyebb helyzetben van, mert az állattartással párhuzamosan növénytermesztéssel is foglalkoznak, náluk akár valamelyest emelkedhet is az állatok száma.{/jb_greenbox}
Tolna megyében a szarvasmarha-állomány az elmúlt egy évtized alatt mintegy 20 százalékkal csökkent, főként a tejhasznú marhák száma esett, míg a kedvező exportértékesítési lehetőségek miatt a húshasznú fajtáké nőtt. Közel 30 százalékkal csökkent a sertésállomány is egy évtized alatt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
A sertéshús kilogrammonkénti ára szeptember közepén 410-425 forint körül alakult, de ez az összeg még mindig az önköltségi ár alatt van. A juhágazatban is csökkenés tapasztalható.
A bátaszéki Tóth Béla több száz juhot tart. Az idei évet ő is rendkívülinek minősítette. A kopár legelők miatt kínjában már a kipréselt törkölyt eteti a birkáival, amit a helyi borászatoktól vásárolt.
– Egy átlagos évben háromszor kaszáltuk a füvet, és gyűjtöttük bálába, és ötször a lucernát – mesélte. – Idén mindkét területen csak egyszer volt erre lehetőségünk. Nekünk ugyan kukoricánk is termett, de most gondban vagyok: etessem meg a birkáimmal, vagy adjam el jó áron? Ha a birkák eszik meg, akkor elveszik a hasznom, hiszen a bárányok ára ilyen mértékben nem emelkedik, ha eladom, akkor viszont mit esznek az állatok? – elmélkedett a gazda.
