Nem csak tudományos, hanem komoly gazdasági hozadéka is lehet a Fatty Pig elnevezésű, a zsírsertésekről – köztük az egyre híresebb magyar mangalicáról – szóló konferenciának. A mangalica iránti érdeklődést mutatja, hogy az eseményre ellátogatott az egyik legnagyobb japán delikát sertéshúsipari élelmiszeróriás elnöke is, aki a mangalica bevezetését tervezi.
{jb_greenbox}A november 21-én és 22-én, Herceghalmon az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet által immár második alkalommal megszervezett tanácskozásra a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeztek kutatók és üzletemberek, hogy áttekintsék a zsírsertésekkel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatásokat, az így felhalmozott tudást pedig az ipari hasznosítás felé irányítsák.{/jb_greenbox}
Ma már nyilvánvaló, hogy a magas minőségű sertéshús előállításában a zsírsertés fajtáknak kulcsszerepük van. A többnyire kis populációkban, de a világ számos pontján tenyésztett zsírsertések a szektoron belül prémium szegmenst és hatalmas nemzeti, genetikai, valamint gazdasági értéket képviselnek. Ennek kiaknázása érdekében kiemelten fontos élettani és genetikai jellemzőik alaposabb megértése, kutatása. A mangalica a világon egyre ismertebb és a fogyasztók körében is egyre keresettebb fajta – mondta el Dr. Rátky József professzor, a konferenciát szervező Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet főigazgatója.
A tanácskozást Dr. Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, aki ugyancsak a mangalica kiemelkedő szerepét emelte ki. A magas minőségű sertéshús-előállítás a 2012-ben, kormányhatározatban meghirdetett sertésstratégiai program egyik sarokköve – mondta el a helyettes államtitkár, hangoztatva az ezzel kapcsolatban felmerült élelmiszer-biztonság fontosságát. A konferencia tematikája illeszkedik a kormány 2012-ben meghirdetett sertésstratégiájához.
{jb_greenbox}A mangalica a kilencvenes években ugyan kritikus helyzetbe került, de az 1995-től elindult génmegőrző programnak köszönhetően a fajta feltámadt. Jövőre pedig további támogatásokra és a jogi környezet egyszerűsödésére számíthatnak a tenyésztők – mondta el Bognár Lajos, hozzátéve, hogy a magas hozzáadott érétkű hústermékeinknek nagyon fontos az ázsiai piac.{/jb_greenbox}
Nem véletlen, hogy a konferencián nem csak a tudományos élet képviselői vettek részt, hanem a gazdasági világ szereplői is.
Lo Chin-Hsien Ra, az 551 HORAI, az egyik legnagyobb japán delikát sertéshúsipari élelmiszeróriás tulajdonosa kifejezetten a mangalica kedvéért jött Magyarországra. Sokat hallott már a fajtáról, hazájában találkozott a mangalicából készült termékekkel. Viszonteladói rendszerén kívül 60 saját étteremmel és üzlettel rendelkezik Osakában, Japán második legnagyobb városában.
A konferencián tartott sajtótájékoztatón elmondta: a céget még az édesapja alapította, és hamarosan a fia fogja átvenni, aki két évvel ezelőtt már járt Herceghalmon. Néhány év múlva ünneplik a vállalat hetvenedik születésnapját, és erre az alkalomra szeretnék a termékeik közé emelni a magyar mangalicát is, amely azért keltette fel az érdeklődésüket már évekkel ezelőtt, mert rendkívül jó minőségű és ellenálló fajtának bizonyult, és nem szorult az emberi egészségre káros, gyógyszeres kezelésre.
Noboru Manabe professzor, a Japán Szaporodás-biológiai Társaság volt elnöke, a Tokiói Egyetem professzora elmondta, Japánban az élelmiszer biztonsága és minősége rendkívül fontos, ezért működik együtt az egyetem a Horai óriáscéggel. A neves tudós a nemzetközi tudományos együttműködésekről, a tradicionális magyar-japán közös kutatásokról beszélt, és magas szintűnek minősítette a kétoldalú agrárkapcsolatokat is.
Nagy Endre, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a mangalica nem ismeretlen a japán piacon, hiszen a Pick termékei révén 2009 óta már forgalmazzák a szigetországban. A Pick Szeged hisz a mangalica jövőjében, amelynek jelen pillanatban a legfontosabb szerepe a megkülönböztetés.
Nagy Endre megemlítette, hogy a cég vezérterméke, a téliszalámi 145 éve van jelen a magyar és a világpiacon, ennek alapanyaga a nagysúlyú, magas minőségű sertés. Az elmúlt évtizedekben ez az alapanyag nagy veszélybe került. Nagyon fontos, hogy az alapanyag sztenderd minőségben álljon rendelkezésre. Hozzátette: a világban nagyon komoly kutatások zajlanak, erről győződhetünk mg a konferencián is.
Dr. Kovács Ildikó, a Nemzeti Innovációs Hivatal osztályvezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy néhány évtizeden belül 9 milliárd embert kell élelmezni a Földön, ezért az agrárium egyre fontosabb szerepbe kerül. Ennek elengedhetetlen része a kutatás-fejlesztés, amely a világ talán leginkább globalizált területe. Magyarországnak például több mint negyven országgal van kutatás-fejlesztési megállapodása. Nem véletlen, hogy azokkal az országokkal, ahonnan a konferencián résztvevő tudósok érkeztek mind kormányzati szinten is együttműködünk.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének és az Őshonos Háziállatok Génerőforrás Tanácsának elnöke a modern kornak megfelelő piaci szemléletet hangsúlyozta. A génállomány változásmentes megőrzése mellett kiemelte a fogyasztói igényekre reagáló, egyenletesen magas színvonalú termelést, a profi „márkaépítést”, marketinget. A mangalica szerinte az elmúlt húsz év sikertörténete a magyar állattenyésztésben.
{jb_greenbox}A mangalicáéhoz rendkívül hasonló módon alakult a világ számos pontján jelen lévő zsírsertések sorsa – mondta el Tóth Péter. Az ősi fajták a kihalás szélére kerültek, majd néhány lelkes tenyésztő – a minőségi húsra támadt igény megjelenésével párhuzamosan – újraélesztette azokat, szinte autodidakta módon tanulva meg mindent, amit erről az állatról tudni érdemes. Ezután kapcsolódtak be a kutatóintézetek és a gazdasági élet szereplői. Nem véletlen, hogy a zsírsertéskutatás elitje jelen pillanatban Herceghalmon van.{/jb_greenbox}
Dr. Péntek István, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állattenyésztési Igazgatóságának igazgatóhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi sikerekhez elengedhetetlen az adott ország állategészségügyi és minőségellenőrzési rendszerének elismertsége. Ez nálunk adott, a minisztérium az egész élelmiszerbiztonsági láncot felügyeli.
{jb_info}Ahogy a résztvevők közül többen is hangsúlyozták: egy prémiumtermék piacon való sikeres szerepléséhez a hamisítások kiszűrése érdekében elengedhetetlenül hozzátartozik a nyomon követhetőség, amely többek között a megfelelő háttérvizsgálatok, molekuláris-genetikai kutatások révén valósulhat meg. Ezt a célt szolgálta a MANGFOOD-projekt is, amelyről a legutóbbi herceghalmi tanácskozáson számoltak be a résztvevők.{/jb_info}
Micsinai Adrienn, a WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium és a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont közös vállalkozásaként létrejött Biomi Biotechnológiai Szolgáltató Kft. ügyvezetője elmondta, hogy több más vállalkozással és tudományos műhellyel együttműködve a MANGFOOD-projekt során találták egy olyan, csak a mangalicára jellemző génszakaszt, amely alapján gyorsan és nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy az adott termék valóban mangalicából származik-e. A mangalicákat az egyéb sertésektől így sikerült genetikai alapokon elkülöníteni. Ez a megoldás nemcsak színhúsokra, hanem a kevert termékekre, például a kolbászra is alkalmazható, sőt, százalékos értéket is lehet rendelni a mangalica-tartalom mellé.
{jb_greenbox}Ez a módszer jelentheti a magas szintű minőség- és eredet-ellenőrzés alapjait a mangalica termékek vonatkozásában. Meggyőződése, hogy a nemzetközi prémium piacokon nélkülözhetetlen a fogyasztók részére hiteles, tudományos háttérrel bíró minőség-biztosítás. Bízik benne, hogy ez a konferencia is továbblépést jelent a hazai agrártermékek exportpiacain.{/jb_greenbox}
A jelenlegi rendezvény a második Herceghalomban tartott Fatty Pig konferencia, amelyet – szintén a herceghalmi magyar kutatók kezdeményezésére – egy európai és ázsiai szakértőkből álló szakmai találkozó előzött meg 2009-ben, Vietnamban.
(elelmiszer.hu)
nak.hu
