Budapest, 2012. szeptember 18., kedd (MTI) – Küzdelmes és mozgalmas volt az elmúlt 12 hónap a magyar mezőgazdaságban – összegezte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kedden az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában, éves meghallgatásán.Az ágazat legjelentősebb gondjaként említette az aszályt, kiemelve, hogy a klímaváltozás belföldi hatásainak enyhítésére a kormány gyors és hathatós intézkedéséket hozott. Ezek között említette a földalapú agrártámogatások kifizetésének előrehozását, ami 157 milliárd forintot tesz ki, az állatjóléti kifizetések forrásainak 10 milliárd forinttal történt megnövelését, és az így rendelkezésre álló 28 milliárd forint kifizetésének előrehozatalát.
{jb_greenbox}Emlékeztetett arra, hogy a kormány megtárgyalta az ország aszálystratégiáját, amelynek társadalmi vitája a jövő év tavaszára befejeződhet, és ezt követően indulhat a megvalósítása.{/jb_greenbox}
Az elmúlt év fontos feladatai közé sorolta Fazekas Sándor a földtörvény elkészítését, a széleskörű társadalmi konzultációt követően. A jogszabály alapján földet Magyarországon csak helyben lakó földműves – mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó ember – vásárolhat, illetve bérelhet. Ez – fogalmazott a miniszter – a legfontosabb lehetőség a magyar gazdatársadalom előtt 1.100 éve. Hozzátette: a készülő földtörvény kizárja a spekulációt is ezen a területen, akár bel-, akár külföldi spekulánsról legyen szó.
Elfogadta az Országgyűlés az agrárkamarai törvényt, amely felöleli a teljes ágazati gazdálkodói kört: szemben a korábbival most a kamara tagsága több százezer lesz. Az erős agrárkamara elemi érdeke az ágazatnak, mert nagymértékben segíti a versenyképességét – tette hozzá.
Fazekas Sándor beszámolt arról is, hogy a tárca átalakította a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) működését, és létrehozta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) annak érdekében, hogy az élelmiszerlánc ellenőrizhető legyen az elejétől a végéig, a termelők és a fogyasztók érdekében.
A tárcavezető fontosnak tartotta, hogy Magyarország az uniós Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformja során következetesen képviselje a nemzeti érdekeket, legfőbbképpen a finanszírozás területén.
Az eredmények közé sorolta, hogy mintegy ezer nyertes már van a földbérleti pályázatokon. Emellett elkészült a sertésstratégia, amely révén több mint 2 milliárd forintos többletforráshoz juthat az ágazat jövőre. A tárca dolgozik a 2 millió hektár osztatlan közös tulajdon rendbetételén is, amelynek mintegy negyede állami tulajdon – mondta.
Fazekas Sándor sikeresnek tartotta a magyar agárdiplomáciai tevékenységet, főként a keleti nyitást. Erre példaként hozta, hogy az Oroszországba irányuló agrárkivitel 20-30 százalékkal nőtt az utóbbi időben. Rendkívül kedvező véleménye szerint, hogy az ágazat jövő évi költségvetése összességében eléri a 834 milliárd forintot, 17 százalékkal többet az ideinél.
A képviselők nem vitatták a tárca erőfeszítéseit, de az ellenzéki képviselők közül Gőgös Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke ezeket kevésnek tartotta. Varga Géza (Jobbik) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) működési anomáliára hívta fel a figyelmet. Szabó Rebeka (LMP) pedig arról érdeklődött, hogy az aszálystratégia miért csak jövőre készül el. A kormánypárti képviselők viszont dicsérték a miniszteri összegzést.
A miniszteri meghallgatást követően a testület a Hungarikum Bizottság két tagjának jelölésére tett javaslatot Lezsák Sándor (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) országgyűlési képviselők személyében. Varga Géza (Jobbik) nem kapta meg a honatyák többségének támogatottságát a jelöléshez.
gcv \ guz \ gte
MTI 2012. szeptember 18., kedd 15:29
