Az Agrárium 2019 konferencia zajlott március 7-én, Kecskeméten. A fórumon Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára az élelmiszergazdaság tavalyi eredményeit méltatta, majd kitért az idei feladatokra és kihívásokra is.
Az élelmiszergazdaság kibocsátása 2018-ban 2720 milliárd forintot ért el, ami 3,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Fontos, hogy a gazdálkodás jövedelmezősége is 2,6 százalékkal javult. Az ország 5,6 milliárd eurós külkereskedelmi többletéből az ágazat 2,9 milliárd euróval részesedett – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, mindezt olyan körülmények között, amikor 4 százalékkal csökkent a szektorban dolgozók száma, vagyis valóban hatékonyságnöveléssel, fejlesztésekkel kellett a helyzetre reagálni.
A Vidékfejlesztési Programról elmondta, hogy eddig már 381 milliárd forintot kifizetett a Kincstár a különböző támogatási jogcímekre, és a VP-n belül több mint 600 milliárd kifizetésére vállalt kötelezettséget. A VP forrásainak 50 százaléka beruházásokra ment el. Feldman Zsolt szerint a célok megvalósításához idegen tőke bevonására is szükség van: az ágazat hitelállománya tavaly év végére elérte a 623 milliárd forintot. A források rendelkezésre bocsátása pedig nem áll le: az MNB új Növekedési Hitelprogramja, az NHP Fix várhatóan ugyanolyan népszerű lesz, mint elődei voltak, és az agrárium részesedése a kihelyezett pénzekből ismét elérheti a 19-20 százalékot. Feldman Zsolt utalt rá, hogy a gazdálkodók hároméves de minimis kerete – uniós döntés szerint – 25 ezer euróra emelkedett, ami bővíti az állam által nyújtható kedvezmények körét.
Ugyanakkor, jegyezte meg, a lejáró nemzeti támogatási jogcímek megújítása körül egy egyeztetési vita támadt Brüsszellel. Míg a koca és hízó állatjóléti támogatási program elindulhatott idén január elsejétől, addig a baromfitartás egyes elvárásait (fényviszonyok és ivóvízminőség) csak a de minimis keret terhére engedi finanszírozni az EB. Feldman Zsolt azzal biztatta az ágazati szereplőket, hogy a vita hamarosan lezárul, és a baromfitartók nemzeti finanszírozása idén a tavalyi 12 milliárdról 14,4 milliárd forintra nő (a sertéstartásban a kocák és a hízók egyenként bő 8-10 milliárdos keretből támogathatók). A többi nemzeti támogatási jogcím – mint a tej, a hízottbika- vagy az extenzifikációs-tartás támogatása – problémamentesen folytatódik idén is. Összességében éves szinten mintegy 100 milliárd forinttal toldja meg saját zsebből az uniós forrásokat a magyar kormányzat. Azt is elárulta, hogy új támogatási programot készítenek a sertés- és baromfifeldolgozók számára.
Az idei kihívásokról közé Feldman Zsolt a földügyek rendezését, az öntözést és a Közös Agrárpolitikát sorolta, benne a Brexit kockázataival.
Meg kell szüntetni a rendezetlen jogi státusokat, és rövid ügyintézési, jogorvoslati határidőkkel fel kell számolnunk az osztatlan közös területeket. Ez szükséges ahhoz a célunkhoz is, hogy 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük az öntözött területeket. Például osztatlan közös földtulajdonban egyszerű többséggel lehessen dönteni ilyen beruházásokról – említette az államtitkár. Kitért a nemzetgazdaság egészét érintő munkaerőgondokra is, különösen a piaci igények által vezérelt szakképzés fontosságára, a generációváltásra, valamint a digitalizációra és az állami adatvagyon rendelkezésre bocsátására.
(agrarszektor.hu/nak.hu)
