Magyarország ökológiai adottságai, vetőmag termelési és feldolgozási tradíciója és tapasztalatai, valamint a logisztikai előnyök a hazai mezőgazdaság egyik legsikeresebb ágazatává tették a vetőmag előállítást.A magyar vetőmag stratégiai termékünk, ezért a termőterület és a termelési kapacitások bővítése nemzetgazdasági és kiemelt élelmezésbiztonsági érdek.
E célok elérése érdekében a Kormány a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosításának kezdeményezése révén mind a vetőmag-előállításhoz szükséges védőtávolságok érvényesítése, mind a vetőmag szaporítási zárt körzet létesítése során a jelenleginél nagyobb védelmet kíván nyújtani a vetőmagtermesztőknek.
{jb_greenbox}A vetőmag előállítás egyik feltétele a szakmailag indokolt és az Európai Unió által is előírt izolációs távolságok betartása miatt az összefüggő, nagyobb földterületek megléte, mely a szétszabdalt hazai tulajdoni viszonyok miatt egyes térségekben gyakran nehézségekbe ütközik.{/jb_greenbox}
A termelés biztonsága miatt szerződés köthető a vetőmag-előállító és a termelési hely körüli többi területet használó gazdálkodó között, melynek tartalmaznia kell a termelő gazdasági tevékenységének korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeket – mint például a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényfajok és – fajták termesztésétől való tartózkodást -, valamint az ebből eredő eredménykiesés arányos ellentételezésének módját és mértékét.
A törvény rendezi a vetőmag előállítók és a többi földhasználó közötti viták rendezésének módját is. A korlátozás, illetve a zárt körzeten belüli egyes növényi kultúrák termesztésére vonatkozó tilalom betartását immár a növénytermesztési hatóság ellenőrzi és elrendeli a növényállomány megsemmisítését, ha a korlátozás, illetve a tilalom ellenére a zárt körzeten belül tiltott növényfaj egyedeinek eltávolítása elmaradt.
{jb_greenbox}A tervezet lényeges új rendelkezése a géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó, szennyezett vetőmag fogalmának meghatározása, melynek révén erősödik a 2012. január 1-től hatályos új Alaptörvény Magyarország GMO-mentes mezőgazdaságának fenntartásáról szóló célkitűzése.{/jb_greenbox}
A törvénymódosítás kiterjed még a géntechnológiával módosított szervezettel szennyezett szaporítóanyag felhasználása miatt károsult termelők kárenyhítésének törvényi szintű feltételeinek rögzítésére, valamint tartalmazza a tájfajtákra, a zöldség és gyümölcsfajták forgalmazására vonatkozó uniós irányelvek átültetéséhez szükséges módosításokat is.
Vidékfejlesztési Minisztérium
NAK – 2013. október 21. hétfő
