Beremend, 2012. október 9., kedd (MTI) – Csányi Sándor szerint ha valamikor fejleszteni kell a magyar mezőgazdaságot, annak most van itt az ideje.A Bonafarm cégcsoport tulajdonosa kedden a Beremendhez közeli Csípőteleken, Közép-Kelet-Európa legnagyobb és egyik legkorszerűbb tehenészeti telepének átadási ünnepségén hangsúlyozta: az évezred elején tapasztalt túltermelési problémái után az elmúlt években alapvetően megváltozott a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek értékelése a világban.
Az OTP Bank NyRt. elnök-vezérigazgatói tisztségét is betöltő üzletember hozzátette: Ázsiában a következő évtizedekben emberek százmilliói, milliárdjai lépnek a gazdagodás útjára és jelentkeznek fogyasztóként az élelmiszerpiacon. Ez óriási lehetőség, de nagy kihívás is a magyar mezőgazdaság számára, mert ebben a versenyben érvényesülni csak a legkorszerűbb fejlesztések révén lehet.
{jb_greenbox}”A magyar mezőgazdaság adottságai kimagaslóak: szeszélyes időszakokban is képes az ország élelmiszerszükségletének kielégítésére, átlagos időjárási viszonyok között pedig jelentős értéket termel exportra. Ugyanakkor messze nem használjuk ki az ágazat által kínált lehetőségeket” – mondta Csányi Sándor.{/jb_greenbox}
Ennek okaként a fejlesztések elmaradását jelölte meg, amelyekért szerinte nemcsak a termelők, hanem a gyakran változó szabályozás miatt az állam is hibáztatható.
Az üzletember annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az agrárium az egyik olyan nemzetgazdasági ágazat, amely a legnagyobb kooperatív előnyökkel rendelkezik a nemzetközi versenyben.
Úgy vélte: a föld tiszteletét, szeretetét mint örök értéket, „tovább kell vinni”, a mai kihívásokra azonban nem lehetnek válaszok az apák, nagyapák megoldásai, a versenyképességhez a legjobb fajták tartása, a legfejlettebb technológiai megoldások és menedzsmentmódszerek alkalmazása szükséges.
Azt mondta, hogy a Bonafarm csoport ezen az úton jár 1995 óta, mióta ő maga befektetett az élelmiszergazdaságba. „Azt az utat követem, hogy fejleszteni kell, élen járni, és ha már belevágtunk, alkossunk olyat, ami példát mutat nemcsak a magyar mezőgazdaság, hanem a világ számára is” – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy 1995 óta mezőgazdaságból vagy élelmiszeriparból jövedelemként, vagy más módon egyetlen forintot sem vont ki.
{jb_info}Csányi Sándor szólt arról, hogy a Bonafarm csoport élen jár a hazai állattenyésztésben: az országos átlag hatszorosa az egy hektár földterületre jutó állatainak száma. A cégcsoport két vállalata, a Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. az ország földterületének kevesebb mint fél százalékát használja, a magyar sertéstenyésztés 10 százalékát, a tejtermelés 1,5-2 százalékát adja.{/jb_info}
Kitért arra, hogy a cégcsoportnál a közeljövő az élelmiszeripari beruházásoké. „Döntés született egy Pécs környéki korszerű, egymilliós kapacitású vágóhíd létrehozásáról, valamint egy szegedi húsipari feldolgozó létrehozásáról” – mondta.
Csányi Sándor beszélt arról is, hogy a cégcsoport a normál vágósertés 10, a kocák 50 százalékát importból szerzi be, mert a szükséges mennyiséget a drasztikusan lecsökkent hazai sertésállomány miatt nem tudja Magyarországon megvásárolni.
{jb_warning}Megjegyezte: ezt Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár is szóvá tette, mert nem értette meg, hogy ez a probléma nem a cégcsoport szándékai, hanem lehetőségei miatt áll fenn. Mint mondta, Ángyán Józsefet szívesen alkalmazná koca előállítási és beszerzési főigazgatóként, az általa megjelölt fizetésért, „csak most már tegyen valamit, ne csak kritizáljon”.{/jb_warning}
Csányi Sándor szerint az egész magyar mezőgazdaság számára kulcskérdés, hogy a gazdaságok legalább akkora földterülethez jussanak, amelyen meg tudják termelni az állataik etetésére szolgáló takarmányt és el tudják helyezni a trágyát. „Ha ezt nem biztosítjuk, a magyar történelem legdrasztikusabb állatállomány-csökkenése fog bekövetkezni” – mondta, hozzátéve, hogy ezt a szempontot a földtörvény vitájában figyelembe kell venni.
BAL \ gtr \ hgp
MTI 2012. október 9., kedd 19:59
